Nyitókép: Képernyőfotó
Október 14-én, 91 évesen elhunyt Prof. Philip Zimbardo, a világ egyik legelismertebb szociálpszichológusa, a Stanford Egyetem emeritus kutatója – a hírt a pszichológus családjával kapcsolatot tartó Hősök Tere Alapítvány osztotta meg közösségi oldalán.
Az olasz származású amerikai pszichológus, szociológus, író, kutató Zimbardót a legtöbben az 1971-es híres stanfordi börtönkísérletről ismerhetik, mely azt vizsgálta, hogyan tudja egy adott helyzet az egyéni értékrendtől függetlenül megváltoztatni az egyén viselkedését, és hogyan lehet kihozni az egyénekből a szadizmust, illetve
mit tesz a lélekkel az alá-fölérendeltség.
A stanfordi börtönkísérlet után a professzor fő kutatási területe az emberi agresszió maradt. A szituáció hatalmát vizsgálta, vagyis azt, hogyan és mennyire befolyásolja az emberek viselkedését az, ha sokan vannak egy adott helyzetben.
Az Alapítvány felidézte, hogy 2003-ban az iraki háború kapcsán a világsajtót bejárta az az abu ghraib-i börtönben készült fotósorozat, amely azt dokumentálta, hogyan kegyetlenkednek a katonák a fogvatartottakkal. A helyzet nagyban hasonlított a stanfordi börtönkísérletre. Zimbardo ezért és ekkor kezdte azt vizsgálni,
hogyan lehet az általában közönyös, hétköznapi emberekből a jobbik énjüket kihozni, hétköznapi hősökké válni,
és hogy a mindennapi hősiesség hogyan tanulható és gyakorolható. Ez a gondolat és az elmúlt több évtized szociálpszichológiai kutatási eredményei vezették őt a Heroic Imagination Project megalapításához, amelynek célja az emberek ösztönzése és képzése arra, hogy merjenek és tudjanak kritikusan gondolkozni, álljanak ki másokért, cselekedjenek hősként a mindennapi életben, és ne maradjanak bámészkodók a nehéz szituációkban – írták.
Fontos szerepet játszott az életében Magyarország
Közleményükben arra is kitértek, hogy Magyarország különösen fontos szerepet játszott Zimbardo professzor életében és munkásságában. 2014-ben Orosz Györgyivel és Halácsy Péterrel megalapította a Hősök Tere Kezdeményezést (ma Hősök Tere Alapítvány), amelynek célja, hogy tegyen a társadalmi közöny ellen, bátorítson, tudatosságot és tudást adjon ahhoz, hogy az emberek merjenek kiállni és tenni másokért a hétköznapokban.
Zimbardo úgy vélte, hogy mindenkiben ott rejlik a hős, és hogy az empátia,
a felelősségvállalás és a tudatos cselekvés képes pozitív változásokat elérni a világban. E gondolatok mentén inspirálta a magyar fiatalokat, tanárokat és közösségeket arra, hogy ők is váljanak hétköznapi hősökké.