Zimbardo életében különösen fontos szerepet játszott Magyarország – derült ki a Hősök Tere Alapítvány közleményéből.
Nyitókép: Képernyőfotó
Október 14-én, 91 évesen elhunyt Prof. Philip Zimbardo, a világ egyik legelismertebb szociálpszichológusa, a Stanford Egyetem emeritus kutatója – a hírt a pszichológus családjával kapcsolatot tartó Hősök Tere Alapítvány osztotta meg közösségi oldalán.
Az olasz származású amerikai pszichológus, szociológus, író, kutató Zimbardót a legtöbben az 1971-es híres stanfordi börtönkísérletről ismerhetik, mely azt vizsgálta, hogyan tudja egy adott helyzet az egyéni értékrendtől függetlenül megváltoztatni az egyén viselkedését, és hogyan lehet kihozni az egyénekből a szadizmust, illetve
mit tesz a lélekkel az alá-fölérendeltség.
A stanfordi börtönkísérlet után a professzor fő kutatási területe az emberi agresszió maradt. A szituáció hatalmát vizsgálta, vagyis azt, hogyan és mennyire befolyásolja az emberek viselkedését az, ha sokan vannak egy adott helyzetben.
Az Alapítvány felidézte, hogy 2003-ban az iraki háború kapcsán a világsajtót bejárta az az abu ghraib-i börtönben készült fotósorozat, amely azt dokumentálta, hogyan kegyetlenkednek a katonák a fogvatartottakkal. A helyzet nagyban hasonlított a stanfordi börtönkísérletre. Zimbardo ezért és ekkor kezdte azt vizsgálni,
hogyan lehet az általában közönyös, hétköznapi emberekből a jobbik énjüket kihozni, hétköznapi hősökké válni,
és hogy a mindennapi hősiesség hogyan tanulható és gyakorolható. Ez a gondolat és az elmúlt több évtized szociálpszichológiai kutatási eredményei vezették őt a Heroic Imagination Project megalapításához, amelynek célja az emberek ösztönzése és képzése arra, hogy merjenek és tudjanak kritikusan gondolkozni, álljanak ki másokért, cselekedjenek hősként a mindennapi életben, és ne maradjanak bámészkodók a nehéz szituációkban – írták.
Közleményükben arra is kitértek, hogy Magyarország különösen fontos szerepet játszott Zimbardo professzor életében és munkásságában. 2014-ben Orosz Györgyivel és Halácsy Péterrel megalapította a Hősök Tere Kezdeményezést (ma Hősök Tere Alapítvány), amelynek célja, hogy tegyen a társadalmi közöny ellen, bátorítson, tudatosságot és tudást adjon ahhoz, hogy az emberek merjenek kiállni és tenni másokért a hétköznapokban.
Zimbardo úgy vélte, hogy mindenkiben ott rejlik a hős, és hogy az empátia,
a felelősségvállalás és a tudatos cselekvés képes pozitív változásokat elérni a világban. E gondolatok mentén inspirálta a magyar fiatalokat, tanárokat és közösségeket arra, hogy ők is váljanak hétköznapi hősökké.
2013 októbere és 2020 között, a Hősök Tere Alapítvány kapcsán Zimbardo évente több alkalommal járt Magyarországon és rendszeresen tartott előadásokat, workshopokat, beszélgetéseket, vendége volt különféle összejöveteleknek. Ezeken a rendezvényeken inspirálta a hazai szakembereket és a nagyközönséget egyaránt, és erősítette azt az üzenetet, hogy az egyéni tetteknek hatalmas ereje van, és hogy némi tudatossággal mindenki képes arra, hogy pozitív változást érjen el a környezetében – olvasható a Hősök Tere Alapítvány bejegyzésében.
Közleményüket azzal zárták, hogy Philip Zimbardo öröksége a tudományban és az emberi közösségekben is tovább él:
inspirációt nyújt ma is mindazoknak, akik hisznek abban, hogy mindenki képes kihozni magából és másokból a legjobbat
és hőssé válni a megfelelő pillanatban. A tudását és küldetését az alapítványuk továbbviszi – hangsúlyozták.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Nyolcvan éve, 1944–45 vészterhes telén az egész országot pusztította, Budapestet pedig ostromgyűrűbe fogta a második világháború, két idegen hatalom csatározása. Régi újságcikkekből idézzük fel a hideglelős napok néha megrendítő, néha bizarr epizódjait.
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt.
A kísérleti telep teljes mértékben készen áll az esetleges nukleáris tesztek újraindítására.
Van arra már kelendőbb selyemfiú a placcon.
Patrick Deneen politológussal Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője beszélgetett.
A Kozma utcai izraelita temetőben megtartott szertartáson több százan vettek részt és búcsúztak egy-egy szál virággal a világhírű tornásznőtől, aki éppen január 9-én töltötte volna be 104. életévét.
Egyre inkább kezd eldurvulni a választási kampány.
A csádi eseményeket kommentálta a miniszterelnök.
